Jégeső- és belvízkár térképezés növényállapot-térképpel
A térképeken a növények állapotát sötétzöldből barnába forduló színskála érzékelteti
Idén a földeken álló nyílt belvízfoltok vagy a viharok, jégesők által előidézett károk befolyásolják a termést a hazai mezőgazdaságban. A Lechner Tudásközpont Földmegfigyelési Operatív Központja a Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer (MKR) keretében 2022 óta kukorica és napraforgó haszonnövényekre vonatkozóan készít nagyfelbontású növényállapot-térképeket 10 méter/pixeles térbeli felbontással az Európai Űrügynökség és az EU Sentinel–2 műholdjainak felvételeiből. Az idei év tapasztalatait Birinyi Edina, a Lechner távérzékelési szakértője foglalta össze.
A Lechner Tudásközpont Földmegfigyelési Operatív Központja 2022 óta készít nagyfelbontású növényállapot térképeket az Európai Űrügynökség és az EU Sentinel–2 műholdjainak felvételeiből a Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer (MKR) keretében. Az állapottérképek 10 méter/pixeles térbeli felbontással készülnek, jelenleg kukorica és napraforgó haszonnövényekre vonatkozóan, de tervezzük a növények körének bővítését. A térképek a műholdak spektrális méréseit felhasználva a biomassza állapotát vizsgálják a korábbi évek jellemző értékeihez képest, a térkép módszertanáról bővebben itt írtunk.
Míg 2022-ben az aszály hatásait térképeztük, idén a megfigyelhető eltéréseket leginkább a földeken álló nyílt belvízfoltok vagy a mezőgazdasági területek felett elvonuló viharok, jégesők által előidézett károk okozzák. A térképeken a biomassza állapotát sötétzöldből sárgán át barnába forduló színskála érzékelteti, ahol a sötétzöld az ilyenkor jellemzőnél jelentősen jobb, míg a sötétbarna az adott időszakban megszokottnál lényegesen rosszabb növényállapotot tükröz. A módszertan alapvetően a növényzet állapotát és nem az azt kiváltó okokat monitorozza, de az időjárás ismeretében, illetve a műholdképek vizuális interpretációjával sok esetben ezek is megállapíthatók.
Belvízfoltok a napraforgó parcellákon
A napraforgó-táblákon megjelenő nyílt vízfoltok, illetve azok közvetlen környezete – a bal oldali hamisszínes űrfelvétel kompoziton sötétkék foltok – az elkészült, jobb oldali növényállapot térképen is inhomogenitásként jelennek meg. Fontos megjegyezni, hogy bár közvetlenül a vízfoltokon nyilván nem megfelelő a növényállapot, ugyanakkor szárazság idején az ott jelen lévő vízmennyiség a környező területek vízigényét biztosíthatja, ezáltal akár kompenzálva a vízfolton kiesett terméshozamot.
Jégesőkár a kukoricatáblákon
2023. július 20-án jelentős károkat okozott a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, Mátészalka környékén kialakult jégeső. A vihar olyan mértékű volt, hogy a kukorica levelei is számottevő mértékben sérültek, ezáltal a biomassza-csökkenés a növényállapot térképeken is megfigyelhető.
A fenti példák is jól szemléltetik, hogy megfelelő módszertannal egyes kártípusok nagy részletességgel és megbízhatósággal térképezhetők nagy területen műholdas adatforrásból is. Ezek a térképek sok esetben kiválthatják vagy támogathatják a helyszíni ellenőrzést.
Hazánkban a Miniszterelnökség szakmai háttérintézményeként működő Lechner Tudásközpont foglalkozik a távérzékelési eljárásokkal gyűjtött földmegfigyelési adatok, többek között űrfelvételek közigazgatás-fejlesztési és -támogatási célú feldolgozásával, kiértékelésével – együttműködve az Európai Űrügynökséghez kapcsolódó hazai feladatokat koordináló Külgazdasági és Külügyminisztériummal.
